Lángra gyúló égő szerelem
Egyszer régen két vár volt ezen a vidéken. Pátka volt az egyiké, míg Szűz a másiké. Pátka a mai tó túloldalán állt, Szűzvár pedig a ma is ezen a néven nevezett magaslaton, a Lovasberénybe vezető úttól jobbra, ott, ahol a pár éve bezárt kőfejtő van. A két várúrnak hasonló korú gyermekei voltak. A pátkainak fia, Deli, a szűzvárinak lánya, Szöszke. A gyerekek felnőttek. A fiúcskából daliás szép legény lett, a leányka gyönyörű szép lánnyá érett. Egy alkalommal a fiatalok összetalálkoztak, és a találkozásból égő szerelem lett.
A rivális királyfi színre lép
A szülők észrevették ezt, a Szűzvár ura azonban másnak, egy király fiának szánta szépséges leánya kezét, ezért nem nézte jó szemmel a fiatalok románcát. Tudta ezt a pátkai várúr is, ő azonban a fiatalok pártját fogta.
Egyszer megtudták, hogy a királyfi lánykérőbe érkezik Szűzvárba. A fiú elkeseredett. Tudta, hogy ha nem tesznek valamit, a lány apja hozzáadja szerelmesét a királyfihoz. Deli édesapjától kért segítséget. Az így felelt:
"Semmit ne félj, édes fiam! Elmegyünk mi is lánykérőbe, megelőzzük a királyfit!"
Azonmód fel is kerekedtek, átmentek Szűzvárba. Hamarabb odaértek, mint a másik lánykérő csapat. Amikor bebocsátást kértek, s a szűzvári úr meglátta őket, tudta, mi járatban vannak. Arcán gúnyos mosoly jelent meg, mert már eltervezte, hogyan utasítsa el a pátkai kérőt úgy, hogy ne derüljön ki, ő mindenképpen a királyfihoz akarja adni leányát.
Amikor a királyfi és kísérete is megérkezett, a kérők odaálltak az apa elé, és mindketten előadták kérésüket, hogy a leányt felségül kérik. A várúr gondolkodást színlelve megszólalt:
"Ha már két ilyen nemes, talpraesett legény verseng az én lányom kezéért, tegyenek próbát, és amelyikük ügyesebb, erősebb és hatalmasabb, azé legyen lányom keze."
A 3 próbatétel
A várúr három próbát eszelt ki, hogy próbára tegye a kérőket.
Az első próba az volt, hogy a kérőknek puszta kézzel el kellett ejteniük egy-egy medvét. A fiú és a királyfi hajszálra egyforma nagy medvebundát hozott haza a vadászatból.
A második próbában olyan felvonóhidat kellett építeniük a vár egy-egy kapujához, amit az őrparancsnok hatéves kisfia is fel tud húzni. A feladatnak mindkét kérő tökéletesen eleget tett.
A végső próba
Így jött el a végső próba. A várúr maga elé hívatta a két fiatalembert.
"Derék legények vagytok mind a ketten, azonban csak egyikőtöknek adhatom lányom kezét. Ezért az lesz a férje, aki különlegesebb, fényűzobb járművön szállítja várába őt." - mondta.
A várúr azt gondolta, hogy a királyi hintónál különlegesebb, drágább járművet a pátkai várúr nem lesz képes kiállítani. A pátkai fiú el is keseredett. Az apja azonban kieszelte a megoldást. A völgy végében kőgátat építtetett, hogy az a Császár-víz és a Tiszta-víz vizét tóvá duzzassza. Akkora vízfelület keletkezett így, hogy hajóval lehetett közlekedni a két vár között. Így a megjelölt napon a királyfi hiába érkezett a király legfényuzőbb, tíz pár hófehér paripa által szinte repített hintójával, már csak integethetett a boldog ifjú párnak, akik egy háromárbócos, dagadó vitorlázatú hajón indultak lakodalmat csapni a pátkai várba. A Szűzvár ura, amikor meglátta a hajót, rájött arra, hogy igazán csak annak a férfinak az oldalán lesz boldog a lánya, aki ennyire szereti őt. Így áldását adta a frigyre, nászurával összeölelkezve együtt indultak a menyegzőre.
Az ifjú pár pedig boldogan élt, amíg meg nem halt.
Az esküvő érdekében létrehozott tó pedig ma is látható Pátka mellett.
(Szájhagyomány alapján: TLK)
